A Zsébé Podcast legutóbbi adásában Zsigmond Barna Pál volt a vendég, akivel a műsorban szó esett az Európai Unió jövőjéről, a nemzetállamok mozgásteréről, valamint a hazai politikai viszonyokról is. A beszélgetés külön kitért Újpest helyzetére és szerepére, illetve az ellenzéki politika aktuális kérdéseire, köztük Magyar Péter politikai stratégiájára és megítélésére. Az interjúban külpolitikai, gazdasági és helyi közéleti témák egyaránt terítékre kerültek.
„Nem kilépni kell, hanem újragondolni”
Türmer Gyula szerint Magyarországnak nem érdeke az Európai Unió elhagyása, ugyanakkor úgy látja: a jelenlegi uniós működés válságjeleket mutat. Álláspontja szerint a nyugat-európai „nagy államok” dominanciája háttérbe szorítja a kisebb tagországok, köztük Magyarország érdekeit.
Külön hangsúlyt kapott a mezőgazdaság ügye. A Munkáspárt elnöke kifogásolta azokat a – például dél-amerikai – kereskedelmi megállapodásokat, amelyek szerinte versenyhátrányba hozhatják a magyar termelőket. Úgy fogalmazott: az Európai Unió jelenlegi szerkezete nehezen reformálható, és hosszabb távon új egyensúlyi viszonyokra lesz szükség Európán belül.
Háború: „Ezt nem lehet katonailag megnyerni”
Az orosz–ukrán háború kapcsán Türmer Gyula határozottan békepárti álláspontot képviselt. A konfliktus kialakulásában a nyugati geopolitikai terjeszkedést is felelőssé tette, és úgy véli, a felek egyike sem képes döntő katonai győzelmet aratni.
Szerinte a háború eszkalációjának veszélye valós, ezért tárgyalásos megoldásra van szükség. A NATO kelet-európai jelenlétét a feszültség egyik tényezőjeként említette, és arra buzdította a magyar állampolgárokat, hogy fejezzék ki béke melletti álláspontjukat.
Kommunizmus: identitás és vita
A beszélgetésben szóba került saját politikai identitása is. Türmer Gyula hangsúlyozta: a kommunizmust nem tekinti szitokszónak, hanem olyan eszmerendszernek, amely az emberek – különösen a dolgozók – érdekeit kívánja előtérbe helyezni.
A múlt vitatott kérdéseit – például az 1950-es évek történéseit – történészek feladatának tartja, és úgy véli, a jelen kihívásaira kell koncentrálni. Nemzetközi példaként Kína modelljét említette, amely szerinte a piac és az állami irányítás sajátos kombinációjára épül, míg Oroszországot államkapitalista rendszerként írta le.
Belpolitika: részleges egyetértés, éles kritika
A hazai politikai helyzetről szólva Türmer Gyula több kérdésben – például migráció, családpolitika, békepolitika – részleges egyetértést fogalmazott meg a kormány álláspontjával. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Munkáspárt önálló politikai programmal indul a 2026-os országgyűlési választáson.
Az ellenzéki politikát bírálta, különösen az utcai demonstrációk és a tömegmozgósítás retorikája kapcsán. Álláspontja szerint programalapú politizálásra lenne szükség, nem pusztán tiltakozó politikára.
Miért fontos Újpest?
Az interjúban külön kérdésként merült fel, miért éppen Újpesten található a Munkáspárt székhelye. Türmer Gyula történelmi munkáskerületként hivatkozott a városrészre, amely szerinte ma is sok dolgozó ember lakóhelye. Bár a klasszikus ipari üzemek már eltűntek, a kerület társadalmi karaktere továbbra is fontos identitáselem a párt számára.
Békésebb jövőben bízik
A beszélgetés végén a jövőről szólva a Munkáspárt elnöke úgy fogalmazott: tíz év múlva reményei szerint nem háborús konfliktusokról, hanem stabilabb, együttműködésen alapuló világrendről lehet majd beszélni.
Az interjú jól kirajzolja a Magyar Munkáspárt jelenlegi politikai pozícióját: EU-kritikus, békepárti és a dolgozók érdekképviseletére épülő irányvonalat, amely több kérdésben eltér a hazai politikai fősodortól, más ügyekben viszont részleges átfedéseket mutat.
