Az európai gáztárolók szintje látványosan csökken a tél végére, ami első ránézésre aggodalomra adhat okot. A szakértők szerint azonban félrevezető pusztán a tárolók töltöttsége alapján megítélni az ellátás biztonságát. A valódi kérdés nem az, mennyi gáz van raktáron, hanem az, hogy honnan és milyen feltételekkel érkezik utánpótlás a következő hónapokban.
A Bloomberg friss adatai szerint Hollandiában a gáztárolók töltöttsége 7,4 százalékra esett, ami az elmúlt öt év átlagánál is alacsonyabb. Bár ez riasztónak tűnhet, a jelenség nem rendkívüli: a téli időszak végére a készletek rendszerint leapadnak. A hangsúly inkább azon van, hogy az ország teljes energiaellátása mennyire támaszkodik a gázra, illetve milyen alternatív források állnak rendelkezésre.
Hollandia esetében ugyanakkor nem alaptalan az óvatosság. A tárolókban lévő mennyiség az éves gázfogyasztás mindössze 5,56 százalékát fedezi, ami jóval alacsonyabb például Magyarország 24,3 százalékos arányánál. Ráadásul a holland gazdaság és energiaellátás erősen gázfüggő: az áramtermelés több mint egyharmada, a teljes energiafelhasználás közel 40 százaléka, míg a lakossági energiaigény mintegy 62 százaléka kötődik a földgázhoz.
A kép azonban árnyaltabb. Hollandiában a tárolók elsősorban szezonális kiegyenlítő szerepet töltenek be, nem pedig alapellátási funkciót. Az ország gázellátásának közel fele cseppfolyósított földgázból (LNG) származik, főként az Egyesült Államokból, további jelentős rész Norvégiából érkezik vezetéken, és számottevő a hazai termelés is. Így a tényleges kockázat inkább az, hogy ezek a források mennyire maradnak stabilak.
A piaci aggodalmakat jelenleg elsősorban a geopolitikai feszültségek táplálják. Az iráni konfliktus eszkalációja miatt nő a bizonytalanság a globális energiaszállításokban, ami felhajtja az árakat. Az európai vásárlók egyre magasabb árat hajlandók fizetni a szűkülő kínálatért, ami tovább élezi a versenyt a világpiacon.
Fontos ugyanakkor, hogy az egyes országok helyzetét nem lehet elszigetelten vizsgálni. A tárolt gáz mennyisége sokszor nem tükrözi a valós ellátási biztonságot. Szerbia például saját tárolók nélkül is stabil helyzetben van, mivel Magyarországon tárol készleteket. Hasonlóképpen több ország – köztük Hollandia – is használ külföldi tárolókapacitásokat.
Az uniós adatok is vegyes képet mutatnak. Bár az EU gáztárolói jelenleg átlagosan 28,87 százalékos töltöttségen állnak, ez önmagában nem ad egyértelmű jelzést. Egyes országok – például Franciaország, Románia vagy Portugália – még növelni is tudták készleteiket az elmúlt napokban.
A különbségek jelentősek: Portugália tárolói több mint 80 százalékos töltöttségen állnak, míg más országok jóval alacsonyabb szinten vannak. Mégsem lehet egyszerű rangsort felállítani, hiszen például Lettország magas aránya mögött regionális ellátási szerep áll, Belgium pedig minimális tárolt készlettel is biztonságban van LNG-hozzáférése miatt. Svédország esetében pedig a gáz eleve marginális energiahordozó.
Összességében tehát nem a tárolók aktuális szintje a döntő, hanem az ellátási láncok megbízhatósága. Az előttünk álló időszak kulcskérdése az lesz, hogy az LNG-szállítmányok és a vezetékes import zavartalanul érkezik-e Európába, és sikerül-e időben újratölteni a készleteket a következő tél előtt.
A cikk a vg.hu nyomán készült.
