A ZSBP Podcast legújabb adásában Zsigmond Barna Pál beszélgetett Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával. A több mint egyórás interjúban szó esett a világrend átalakulásáról, az Európai Unió jövőjéről, a konnektivitási stratégiáról, valamint a magyar belpolitika aktuális kérdéseiről. A beszélgetés személyesebb témákat is érintett: Orbán Balázs pályájáról, nemzetpolitikai meggyőződéséről és tudományos munkájáról is kérdezte őt a műsorvezető.
Gyorsuló világrendváltás, hanyatló Európa, stratégiai egyensúlyozás Kelet és Nyugat között – nagy ívű geopolitikai keretbe helyezte a magyar kormány politikáját Orbán Balázs a JVP Podcastban. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a koronavírus-járvány után felgyorsultak a globális átrendeződések, és a következő évtizedekben Magyarország csak akkor maradhat talpon, ha tudatosan építi többirányú szövetségi rendszerét.
„A neoliberális világrendnek vége”
Orbán Balázs szerint a 2000-es évek óta érlelődő világrendváltás mára visszafordíthatatlanná vált. Úgy látja, a nyugati politikai elit hibás döntései – különösen az ukrajnai háború finanszírozása és az energiapolitika – gyengítik Európa versenyképességét. Állítása szerint 2025-re Európa gyakorlatilag átvette Ukrajna finanszírozását az Egyesült Államoktól, ami hosszú távon forráskivonást jelenthet az uniós gazdaságokból.
A politikus történelmi párhuzamot is vont: szerinte Európa akár egy lassú hanyatlási korszakba is beléphet, hasonlóan a Római Birodalom utolsó évtizedeihez.
Konnektivitás vagy „brüsszeli irányvonal”
A beszélgetés egyik kulcsfogalma a konnektivitási stratégia volt. Orbán Balázs elutasította a „hídszerep” kifejezést, helyette „kulcsállamként” határozná meg Magyarország szerepét: olyan országként, amely egyszerre képes együttműködni az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Kínával és a türk államokkal.
Szerinte ez a többirányú külpolitika csak szuverenista kormányzással tartható fenn. A „brüsszeli kormány” – fogalmazott – végrehajtaná az uniós központ döntéseit, legyen szó Kínával szembeni kereskedelmi politikáról vagy az orosz energiahordozókról való leválásról.
A magyar választás „európai tétje”
Orbán Balázs a következő választást nem pusztán belpolitikai eseményként értelmezte. Állítása szerint a tét Ukrajna uniós csatlakozása és a háborúhoz való viszony. Ha az ellenzék győzne, szerinte felgyorsulhatna Ukrajna integrációja az EU-ba, ami hosszú távú pénzügyi és geopolitikai elköteleződést jelentene Európa számára.
A Tisza Pártot választási formációnak nevezte, amely mögött – megfogalmazása szerint – brüsszeli és gazdasági érdekcsoportok állnak.
Nemzetegyesítés és identitás
A beszélgetésben hangsúlyosan jelent meg a nemzetpolitika is. Orbán Balázs természetes állapotként írta le a határon túli magyarok bevonását a közjogi közösségbe, és az MCC-t kárpát-medencei intézményként határozta meg.
A liberális relativizmus kritikájaként úgy fogalmazott: „van olyan, hogy igazság”, és a magyar nemzet egysége szerinte nem politikai, hanem morális kérdés.
Tudomány és politika
Szó esett saját doktori fokozatának megszerzéséről is, amely körül korábban vita alakult ki. Orbán Balázs ezt politikai támadásként értelmezte, és úgy vélte, a folyamat végül hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos világban erősödjön az a szemlélet: szakmai kérdésekben ne politikai alapon szülessenek döntések.
Egy évtized távlatában
Arra a kérdésre, hogy tíz év múlva miről beszélgetnének, Orbán Balázs azt válaszolta: reményei szerint arról, milyen újabb stratégiai lépéseket kell megtenni a következő húsz évre.
A beszélgetés egészét áthatotta az a gondolat, hogy Magyarország sorsa a gyorsan változó világrendben a mozgástér tudatos bővítésén és a nemzeti szuverenitás megőrzésén múlik.
