Április 12-én Magyarországon 199 mandátum sorsáról döntöttek a választók, ebből 106 egyéni választókerületben, 93 pedig listás alapon került kiosztásra. Újpest és az egész ország lakói két szavazólapon adhatták le voksukat: egyiket az egyéni képviselőjelöltre, másikat pedig az országos pártlistákra. A magyar választási rendszer vegyes, így az egyéni körzetekben a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyert, míg a listás mandátumokat arányosan osztották szét.
Nem sokkal korábban, a választókerületek száma is változott: Budapesten 18 helyett 16 egyéni körzetet alakítottak ki, míg Pest vármegyében 12 helyett 14-et. Ezt a változást a népességváltozás indokolta, hiszen a főváros lakossága csökkent, Pest megyeé viszont nőtt. Így a körzetek aránya igazodott a legfrissebb adatokhoz, ami politikailag is fontos, hiszen ezek a körzetek határozzák meg az egyéni mandátumok sorsát.
Azok a magyar állampolgárok, akik külföldön tartózkodtak a választás napján, eltérő módon szavazhattak. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő magyarok levélszavazással adhatták le voksukat, míg a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak személyesen kellett megjelenniük a külképviseleteken. Fontos, hogy mindkét csoport csak pártlistára szavazhatott, egyéni jelöltre nem.
A listás mandátumok kiosztása bonyolultabb, mert a szavazatok három fő forrásból származnak: a magyarországi lakóhellyel rendelkezők listás szavazatai, a külföldön élő magyarok levélszavazatai, valamint az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazatok. A rendszer különlegessége, hogy a parlamentbe jutó pártok töredékszavazatait vesztes- és győzteskompenzáció formájában adják hozzá a listás mandátumokhoz, így a választók egyéni és listás szavazatai együtt alakítják a végeredményt.
A mandátumok elosztásához a D’Hondt-módszert használják, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki. Ez a módszer arányos képviseletet biztosít, vagyis a pártok mandátumai a kapott szavazatok arányában oszlanak meg. A számítás során egy táblázatban a pártok töredékszámait osztják egymással, és a legnagyobb értékekhez rendelik a mandátumokat, amíg el nem fogynak a kiosztható helyek.
Ez a rendszer segít abban, hogy a választási eredmények ne csak az egyéni körzetekben elért győzelmeken alapuljanak, hanem a pártok országos támogatottságát is tükrözzék. Így a magyar parlament összetétele hűen követi a választók akaratát, beleértve Újpestet és a többi választókerületet is.
