Feszült vita a Parlamentben a határon túli magyarok szavazati jogáról
Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, és már az első napon éles hangvételű vita bontakozott ki a határon túli magyar állampolgárok választójogáról. A szóváltás Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára között zajlott.
Arató Gergely: „Intézményesített választási csalás”
Arató Gergely napirend előtti felszólalásában súlyos vádakat fogalmazott meg a kormánypártokkal szemben. Állítása szerint a Fidesz „tizenhat éve az intézményesített választási csalás különböző technikáival tartja fenn hatalmát”, és a jelenlegi választási rendszer torzítja a politikai akaratot.
A DK politikusa külön kiemelte a határon túli magyar állampolgárok levélszavazását, amely szerinte „a választási csalás melegágya”. Érvelése szerint a rendszer nem biztosít kellő garanciát arra, hogy a szavazatokat valóban az arra jogosult személyek adják le, kifogásolta az aláírás-ellenőrzés rendszerét, valamint a levélszavazás technikai lebonyolítását.
Arató azt is állította, hogy a határon túli támogatások rendszere politikai befolyásolás eszköze lehet, és úgy fogalmazott: a kormánypártok „szabályozott, de csaló módon” juttatnak be többletszavazatokat a saját oldalukra. Szerinte a választási rendszer célja a politikai többség mesterséges megerősítése.
A DK álláspontja szerint a választójogot azoknak kellene gyakorolniuk, „akik itt élnek, itt fizetnek adót, és viselik a döntéseik következményeit”. Arató felszólalásában azt kérte, hogy a jelenlegi levélszavazási rendszert szüntessék meg.
Zsigmond Barna Pál: „Ez a nemzeti összetartozás kérdése”
A kormány nevében Zsigmond Barna Pál válaszolt. Beszédében visszautasította a választási csalás vádját, és úgy fogalmazott: a vegyes választási rendszer arányosabb eredményt biztosít, mint egy tisztán többségi modell.
Az államtitkár személyes érintettségére is utalt, hangsúlyozva, hogy határon túl született magyar állampolgárként különösen sértőnek tartja a külhoni magyarok szavazati jogának megkérdőjelezését. Felszólalásában felidézte a 2004-es népszavazást és az akkori politikai vitákat, valamint arról beszélt, hogy szerinte a jelenlegi bírálatok a nemzeti összetartozás elvének megkérdőjelezését jelentik.
Zsigmond Barna Pál konkrét adatokra is hivatkozott: elmondása szerint mintegy 470 ezer külhoni magyar regisztrált levélszavazásra, a részvételi arány körülbelül 70 százalékos, és a korábbi választáson nagyjából 300 ezer érvényes szavazat érkezett. Hangsúlyozta, hogy a levélszavazás rendszerét nemzetközi megfigyelők vizsgálták, és az megfelel a nemzetközi standardoknak. Példaként említette, hogy a szavazatok mintegy 15 százaléka érvénytelen volt, ami szerinte a beépített ellenőrzési mechanizmusok működését mutatja.
