Az Erzsébet utca 4. szám alatt található patinás épület az egyik legszebb példája Újpest gazdag ipari múltjának. Az 1903-ban emelt neoreneszánsz stílusú irodaépületet Győrffy Kornél rendelte meg, hogy a Győrffy-féle Ércz, fém- és vasárugyár Rt. újpesti gyárvezetőségének otthont adjon. Már ekkor kiemelkedő volt, hogy 1914-ben az épület önálló telefonvonallal rendelkezett, ami a korabeli viszonyok között ritkaságnak számított.
Nem sokkal később, 1912-ben a gyár tulajdonosa megváltozott, amikor Wolf Sándor vásárolta meg a vállalatot. Wolf Sándor ekkor már Erzsébetfalván működtetett hasonló profilú ipari üzemet, így az újpesti irodaépület fontos része maradt a régió ipari hálózatának. Az épület története tovább bővült, amikor 1918-ban eladták, és 1932-ben már Baeder-féle illatszergyárként említették dr. Ugró Gyula Újpest című monográfiájában.
A harmincas évek végén a Baeder család egy új gyárat alapított Lenor néven, miközben az újpesti üzem továbbra is viselte az eredeti nevét. Ez az időszak az épület életében a változás és fejlődés időszaka volt, amely tükrözte a város ipari arculatának átalakulását. A második világháborút követően, 1949-ben a Baeder Illatszergyárat és több más kisebb üzemet a Titán Vegyipari Művekhez csatolták.
Ezt követően 1950-ben az összevont állami vállalat nevét Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyárrá változtatták, ami az épület ipari múltjának újabb fejezetét nyitotta meg. Az Erzsébet utca 4. szám alatti épület így nemcsak a neoreneszánsz építészet remekműve, hanem Újpest ipari fejlődésének tanúja is egyben.
Az épület ma is emlékeztet bennünket arra a korszakra, amikor Újpest a hazai ipar egyik jelentős központja volt, és az ipari építészet stílusos példáival gazdagította a város képét. Az itt dolgozók és a helyi közösség számára ez az épület a múlt értékeinek megőrzését jelenti.
Forrás:Újpesti Helytörténeti Értesítő
