Március 27-től az Újpesti Dózsa egykori legendás kalapácsvetője, Zsivotzky Gyula nevét viseli a Nemzeti Atlétikai Központ. Az ünnepélyes névadón nemcsak a sportág kiválóságai és vezetői vettek részt, hanem a bajnok fiai is jelen voltak. A megnyitón elhangzott, hogy a 20. század legjobb magyar atlétájának választott sportoló méltó névadója a modern létesítménynek, amely a 2023-as világbajnokságnak is otthont adott. Az esemény alkalmából egy különleges installációt is avattak a stadion mellett a bajnok emlékére.
Zsivotzky Gyula pályafutása során az atlétika egyik legmeghatározóbb alakjává vált. Legnagyobb sikerét 1968-ban, a mexikóvárosi olimpián érte el, ahol aranyérmet szerzett, de gyűjteményét két olimpiai ezüstérem és egy Európa-bajnoki cím is gazdagította. Karrierje nagy részét az Újpesti Dózsában töltötte, ahol tizenháromszoros magyar bajnok lett, és ő volt az első hazai kalapácsvető, aki átlépte a hetvenméteres álomhatárt. Világrekordokat és számos országos csúcsot is felállított aktív évei alatt.
A sporttól való visszavonulása után sem szakadt el a pályától, hiszen fontos tisztségeket töltött be a Magyar Olimpiai Bizottságban és a Magyar Atlétikai Szövetségben is. Később az UTE vezetésében is szerepet vállalt, elkötelezettségét pedig a Nemzet Sportolója címmel és az évszázad atlétája elismeréssel is díjazták. Fiai szintén sikeres sportolók lettek, így a családi örökség tovább él. Zsivotzky Gyula 2007-ben hunyt el, de neve mostantól az ország legmodernebb atlétikai stadionjával forr össze.
A stadion elnevezése nem csupán egy technikai névváltoztatás, hanem tisztelgés egy olyan példakép előtt, aki kitartásával és eredményeivel generációk számára mutatott utat. A Nemzeti Atlétikai Központ új neve emlékezteti a látogatókat és a jövő sportolóit a magyar atlétika dicső múltjára. Ezzel az aktussal a fővárosi sportélet egyik ikonikus alakja kapott maradandó elismerést, biztosítva, hogy emléke a modern sporthelyszínen is továbbéljen.
forrás: Nemzeti Archívum
