A Közel-Keleten egyre élesedik a helyzet, mivel Donald Trump amerikai elnök Iránnak adott ultimátuma kedden este nyolc órakor, keleti parti idő szerint lejár. Az ultimátumban Trump egyértelműen követelte, hogy Irán szabad utat engedjen a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalomnak, ellenkező esetben súlyos katonai válaszokat helyezett kilátásba. Az amerikai elnök húsvétvasárnap tett nyilatkozataiban nem rejtette véka alá fenyegetéseit, sőt, az ország infrastruktúráinak „kőkorszakba való visszabombázásával” is megfenyegette Teheránt.
Nem sokkal korábban az amerikai hadsereg egy jelentős csapást mért Irán legnagyobb erőművére, amit Trump személyesen rendelt el, hogy nyomást gyakoroljon az iráni tárgyalódelegációra. A lépés azonban nemzetközi kritikákat váltott ki, és a háborús bűncselekmény vádját is felvetették. Trump retorikája tovább élezte a feszültséget, amikor azt állította, hogy Irán akár egyetlen éjszaka alatt megsemmisíthető, miközben a helyreállítás akár egy évszázadot is igénybe vehet.
Az ultimátum határidejét többször is elhalasztották, így nem kizárt, hogy Trump ismét halasztást kér. Ez a lépés akár a diplomáciai egyeztetésekben elért szerény előrelépésekre is hivatkozhat. Az amerikai politológusok szerint azonban a kemény retorika elsősorban taktikai eszköz, amellyel Trump próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Iránt. A helyzet azonban bonyolult, hiszen Teherán nem hajlik engedményekre, és akár ellentámadásokkal is válaszolhat, ami tovább nehezítheti a helyzetet.
Közben a diplomáciai tárgyalások felgyorsultak, több közvetítő ország is tűzszüneti javaslattal állt elő, hogy elkerüljék a nyílt konfliktust. Az amerikai tárgyalásokat J. D. Vance alelnök vezette, aki késő éjszakáig egyeztetett egy 20 napos tárgyalási időszakról, amely alatt a felek megpróbálhatnák véglegesíteni a részleteket. Irán képviseletében Abbas Araghchi külügyminiszter vesz részt az egyeztetéseken, de a tárgyalások hangulata egyre feszültebb.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hormuzi-szoros már egy hónapja iráni ellenőrzés alatt áll, és a jemeni húszi mozgalom fenyegeti a másik kulcsfontosságú tengeri útvonalat, a Báb el-Mandeb-szorost. Ha mindkét szoros lezárulna, az súlyos globális energiaellátási és kereskedelmi zavarokat okozhatna, hiszen a világ olaj- és gázkereskedelmének jelentős része halad át ezeken a pontokon.
Az iráni vezetők közvetlenül Trump fenyegetéseire reagálva jelezték, hogy a globális energia és kereskedelem áramlását egyetlen lépéssel megzavarhatják. Ez a fenyegetés nemcsak a régió, hanem az egész világgazdaság számára kockázatot jelent, miközben a nemzetközi közösség szorosan figyeli a Fehér Ház lépéseit, amelyek eldönthetik a közel-keleti válság további alakulását.
