Az alacsonyabb összegű jövedelmek – például különféle segélyek vagy támogatások – hatással lehetnek a későbbi nyugdíj nagyságára. A jogszabály azonban tartalmaz olyan garanciákat, amelyek megakadályozzák, hogy valaki a fizetéséhez képest jelentősen alacsonyabb nyugdíjat kapjon.
Farkas András nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében arról írt, hogy bizonyos, nyugdíjjárulék-alapot képező bevételeket nem kötelező beszámítani az életpálya-átlagkereset számításába, ha azok rontanák a később megállapított nyugdíj összegét.
A szakértő szerint ez a szabály leginkább azokat érinti, akik pályafutásuk során a munkanélküliség időszakában különböző álláskeresési támogatásokat kaptak. Ide tartozik többek között az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély (nyes), az álláskeresést ösztönző juttatás vagy a keresetpótló támogatás. Ezek az ellátások általában alacsonyabb összegűek, ezért elvileg csökkenthetnék a későbbi nyugdíjat. Amennyiben azonban beszámításuk kedvezőbb eredményt hoz, akkor figyelembe vehetők az életpálya átlagkereset számításakor.
Hasonló szabály vonatkozik a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátásokra is. Ilyen például a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint a gyermekgondozási díj (gyed). Az, hogy ezek az ellátások csak kedvező esetben kerülnek bele a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek közé, elsősorban az anyák, illetve az egy ideig otthon maradó nők anyagi helyzetét hivatott javítani.
Egy harmadik csoportba tartoznak a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, például a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj. Ezeket az összegeket szintén csak akkor veszik figyelembe az életpálya-átlagkereset meghatározásakor, ha az érintett számára kedvezőbb eredményt ad. Mivel a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, illetve hozzátartozó gondozását legtöbbször nők vállalják, a szabályozás elsősorban számukra jelent védelmet.
A 2005 és 2009 közötti időszak egyes esetekben a közszolgálatban dolgozókat érintheti. A prémiumévek program vagy a különleges foglalkoztatási állomány keretében kapott juttatásokat ugyanis csak akkor kell beszámítani a nyugdíj alapjába, ha az az érintett számára kedvezőbb.
Ugyanez érvényes a rendvédelmi és honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésekre, illetve járadékokra is: ezek az összegek csak akkor számítanak bele a nyugdíjba, ha az az igénylő számára előnyös.
Farkas András szerint a nyugdíjmegállapító hatóság ilyenkor úgynevezett kettős számítást alkalmaz. Vagyis kiszámítják a nyugdíj összegét egyrészt az említett ellátások beszámításával, másrészt azok figyelmen kívül hagyásával is. A két eredmény közül végül a kedvezőbbet állapítják meg nyugdíjként.
