Újpesti választások – eredmények, szavazás, jelöltek egy helyen
Az újpesti választások mindig kiemelt figyelmet kapnak a IV. kerületben élők körében. Legyen szó önkormányzati választásról Újpesten, időközi választásról, vagy a polgármester-választásról, ezen az oldalon folyamatosan frissülő tartalmakat találsz a legfontosabb tudnivalókról.
Választás Újpesten: szavazás, szavazókörök, választókerületek
A szavazás Újpesten az aktuális választási rend szerint zajlik. Összegyűjtjük a újpesti szavazókörök, az újpest egyéni választókerületek, valamint a választási iroda Újpest és a Nemzeti Választási Iroda Újpest által közzétett hivatalos információkat.
Akár ujpesti szavazásról, akár újpesti szavazás 2025 kapcsán keresel adatokat, itt gyorsan eligazodhatsz.
Újpest választás 2024 és 2025 – eredmények és jelöltek
Az oldalon külön figyelmet kapnak a újpest választás 2024 eredmények, valamint a újpest választás 2025 jelöltek. Bemutatjuk a újpesti jelölteket, a polgármester-jelölteket, és összefoglaljuk a újpesti választási eredményeket közérthető formában.
Ha érdekel a újpest polgármester választás 2024, a újpest polgármester jelöltek 2024, vagy a korábbi választás Újpest 2022, itt minden fontos elemzés és összegzés megtalálható.
Újpesti választások
Fűvel töltenék fel az államkasszát? -új irányt mutat a Kutyapárt
Nagy Dávid, a Kutyapárt országos listavezetője a Partizánban beszélt arról, hogy a marihuána fogyasztásának és termesztésének legalizálása évente több száz milliárd forint bevételt hozhatna az államnak, miközben jelentős bűnügyi költségeket lehetne megtakarítani.
Újpesti választások
„Ez szánalmas” – éles jelenet az újpesti fórumon, megszólalt Dobrev Klára
A Demokratikus Koalíció elnöke, Dobrev Klára egy újpesti fórumon tapasztalta meg, hogy egy férfi titokban hangfelvételt próbált készíteni róla, miközben a 2026-os országgyűlési választások kampányáról beszélgettek.
Újpesti választások
Nagy Dávid: „Ez egy ilyen szemét g*ciség” – a Kutyapárt listavezetője a választási rendszer “torzságáról”
Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője élesen bírálta a választási szabályokat, amelyek miatt pártja kénytelen egyéni jelölteket is indítani, miközben hangsúlyozta, hogy a pártra leadott listás szavazatok nem gyengítik az ellenzéket.
Varjú LászlóÚjpesti választások
Varju László körzetét is a „nyerhetőek” között említi a DK
A Demokratikus Koalíció szerint több olyan egyéni választókerület is van az országban, ahol jelöltjeik nagyobb eséllyel indulnak, mint a Tisza...
Varjú LászlóÚjpesti választások
Dobrev Klára és Varju László szombaton az újpesti piacon találkozik a helyiekkel
Szombat reggel 8 órakor Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke Varju László meghívására látogat az Újpesti Piacra, ahol kötetlen beszélgetésre várják az érdeklődőket.
Újpesti választások
Így számolják ki az áprilisi választások mandátumait Újpesten és Magyarországon
Az április 12-i választások mandátumait a magyar választási rendszer sajátosságai és a belga matematikus, Victor d’Hondt módszere alapján osztják ki. A rendszer nemcsak az egyéni körzetek eredményét, hanem a listás szavazatok arányos elosztását is figyelembe veszi.
Újpesti választások
Frissítés: Egyhangú döntést hozott a Választási Bizottság a Tisza Párt által szervezett plakátrongálások ügyében
A Választási Bizottság egyhangúlag állást foglalt a Tisza Párt helyi önkéntesének plakátrongálása kapcsán, hangsúlyozva a választás tisztaságának megőrzését.
Újpesti választásokJakab Zsuzsanna
Plakátháború a kampány végén: egyre több rongálásról szólnak a közösségi médiás posztok
A választási kampány hajrájához közeledve egyre több olyan bejegyzés jelenik meg a közösségi médiában, amelyekben Tisza-párti aktivisták vagy szimpatizánsok ellenfeleik...
Részletek
Újpest önkormányzati választásainak története (1990–2024)
Helyi erőviszonyok, országos hullámok és a kerületi politika átalakulása három és fél évtized tükrében
Bevezetés: egy kerület politikai lenyomata
Újpest önkormányzati választásainak története 1990 és 2024 között nem csupán egymást követő kampányok és polgármesteri ciklusok sora. A IV. kerület politikai alakulása egyszerre tükrözi a helyi társadalom változásait, az országos politikai erőviszonyokat, valamint az önkormányzati rendszer intézményi átalakulását.
Három és fél évtized alatt Újpest megélte:
a rendszerváltás utáni intézményi kísérletezés időszakát,
a többpólusú, lokális erőkre is építő 2000-es éveket,
majd a 2010 utáni, erősen tömbösödött politikai korszakot.
A történet nem lineáris, hanem hullámzó: helyi egyesületek felemelkedése, országos pártok dominanciája, szoros versenyek, stabil többségek, visszaeső és újra emelkedő részvétel. A számok mögött azonban mindig konkrét kerületi kérdések, konfliktusok és városvezetési stratégiák húzódtak meg.
I. A rendszerváltás és az új önkormányzatiság (1990–1998)
1. Az intézményi alapok
Az 1990-es önkormányzati törvények új korszakot nyitottak Magyarországon. A helyi önkormányzatok széles autonómiát kaptak, saját költségvetéssel, önálló döntési jogkörrel és közvetlen demokratikus legitimitással.
Fontos részlet: 1990-ben a 10 ezer főnél nagyobb településeken – így Újpesten is – a polgármestert még nem közvetlenül a választópolgárok választották, hanem a képviselő-testület az alakuló ülésén. Ez azt jelentette, hogy a polgármester személye közvetve, a testületi erőviszonyokon keresztül dőlt el.
Ez a modell nagyobb hangsúlyt helyezett a koalíciós alkukra és a testületi kompromisszumokra.
2. Politikai környezet a 90-es években
A kilencvenes években a magyar politikát erős pluralizmus jellemezte. Az országos pártrendszer még nem merevedett kétpólusúvá, és a helyi politikában is gyakran jelentek meg civil kezdeményezések, független jelöltek, lokális szervezetek.
Újpest ipari múltja, munkáskerületi hagyományai és szociális szerkezete miatt a baloldali pártok stabil bázissal rendelkeztek, de a politikai tér nem volt egypólusú. A korszakra inkább a sokszereplős verseny és az együttműködési kényszer volt jellemző.
II. A 2000-es évek: többpólusú verseny és lokális erők (2002–2006)
1. A 2002-es választás kontextusa
A 2002-es önkormányzati választás országosan is kiélezett politikai környezetben zajlott. Az országgyűlési választások után felerősödött a politikai polarizáció, de helyi szinten még mindig jelentős mozgástere volt a civil vagy lokális kezdeményezéseknek.
Újpesten ekkor még 32 fős képviselő-testület működött. A nagyobb létszám több frakció jelenlétét és összetettebb erőviszonyokat tett lehetővé.
2. 2006: a többpólusú rendszer csúcspontja
A 2006-os választás jól mutatja a korszak jellegzetességeit.
Polgármester-választás:
Derce Tamás (Újpestért Egyesület) – 51,28%
MSZP–SZDSZ közös jelölt
Fidesz jelölt
A részvétel 51,06% volt, ami élénk választói aktivitást jelez.
Derce Tamás győzelme különösen figyelemre méltó: egy lokális egyesület jelöltjeként tudott többséget szerezni, ami azt mutatja, hogy a kerületi identitás és a helyi kötődés még képes volt felülírni az országos pártlogikát.
Testületi összetétel (32 fő):
MSZP: 15
Fidesz: 9
Újpestért Egyesület: 6
SZDSZ: 2
Ez a felállás nem jelentett egyértelmű dominanciát. A polgármester mögött nem állt homogén párttöbbség, így a döntéshozatal tárgyalásokon és alkalmi együttműködéseken alapult.
III. 2010: politikai fordulat és intézményi átalakulás
1. Országos háttér
2010-ben Magyarországon alapvető politikai fordulat történt. A Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett, és megkezdődött az intézményi rendszer átalakítása.
Az önkormányzati rendszerben is jelentős változások történtek:
csökkentették a képviselő-testületek létszámát,
módosították a választási szabályokat,
újraszabták az önkormányzatok és az állam közötti hatáskörmegosztást.
2. A 2010-es újpesti választás
Polgármester:
Wintermantel Zsolt (Fidesz–Újpestért Egyesület) – 47,08%
Trippon Norbert (MSZP) – 44,12%
Pajor Tibor (Jobbik)
A különbség szoros volt, de a politikai irányváltás egyértelmű.
Részvétel: 39,66% – jelentős visszaesés 2006-hoz képest.
3. A testület létszámának csökkenése
2010-től a testület 20 főre csökkent:
14 egyéni választókerületi mandátum
6 kompenzációs listás mandátum
Mandátummegoszlás:
Fidesz–Újpestért: 13
MSZP: 5
LMP: 1
Jobbik: 1
A 13 mandátum stabil többséget biztosított. A politikai aritmetika radikálisan egyszerűsödött: 11 szavazat már abszolút többséget jelentett.
Ez a szerkezet gyorsabb döntéshozatalt, de kisebb pluralizmust eredményezett.
IV. 2014: tömbösödés és stabilizáció
2014-ben a politikai mező tovább tömbösödött.
A kormánypárti oldalon Fidesz–KDNP, helyben együttműködésben az Újpestért Egyesülettel.
Az ellenzéki oldalon széles koalíció: MSZP–DK–Együtt–PM.
A Jobbik és az LMP önállóan is jelen volt.
A kompenzációs listán több ellenzéki szereplő mandátumot szerzett, ami azt jelezte, hogy a politikai verseny nem szűnt meg, de a domináns struktúra fennmaradt.
Wintermantel Zsolt újabb ciklust kezdhetett.
V. 2019: ellenzéki együttműködés és új többség
2019 országosan az ellenzéki koordináció éve volt az önkormányzati választásokon.
Újpesten az ellenzéki pártok közös jelöltet indítottak:
Polgármester:
Déri Tibor (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP) – 50,50%
Részvétel: kb. 48%
A testületben:
Ellenzéki közös lista: 14 mandátum
Fidesz–Újpestért: 6 mandátum
A politikai többség ismét stabil volt, de a hatalmi oldal megfordult.
Ez a váltás azt mutatta, hogy a kerület választói nyitottak a politikai irányváltásra, ha az ellenzéki oldal egységesen lép fel.
VI. 2024: folytonosság vagy új korszak?
A 2024-es választáson a sajtóhírek Trippon Norbert győzelmét jelezték.
A részletes, jegyzőkönyvi adatok teljes körű feldolgozása további elemzést igényel, de az látszik, hogy az ellenzéki oldal továbbra is meghatározó szereplő maradt.
A kérdés inkább az:
stabilizálódik-e egy új politikai korszak,
vagy Újpest továbbra is ciklikusan reagál az országos politikai hullámokra?
VII. Részvételi trendek: apátia és mobilizáció
A részvételi adatok érdekes képet mutatnak:
2006: 51% felett
2010: 39%
2019: kb. 48%
A visszaesés 2010-ben részben országos tendencia volt. A 2019-es emelkedés viszont azt jelezte, hogy a választók újra nagyobb tétet láttak a helyi választásban.
A részvétel mindig kulcsindikátor: a politikai legitimitás egyik legfontosabb mércéje.
VIII. A testületi létszám csökkentésének következményei
A 32 fős testület:
több frakció,
összetettebb koalíciók,
nagyobb kompromisszumkényszer.
A 20 fős testület:
gyorsabb döntéshozatal,
könnyebben kialakítható stabil többség,
élesebb politikai törésvonal.
Újpest példája jól mutatja, hogy az intézményi keretek hogyan alakítják a politikai dinamikát.
IX. Helyi és országos politika metszéspontja
Újpest sosem volt politikailag elszigetelt.
2010-ben az országos kormányváltás helyi fordulatot hozott.
2019-ben az országos ellenzéki együttműködés helyben is győzelemhez vezetett.
Ugyanakkor 2006-ban egy lokális egyesület jelöltje tudott nyerni – ami azt jelzi, hogy a kerületi identitás és a személyes ismertség is kulcsszerepet játszhat.
X. Összegzés: három korszak Újpesten
1990–2006: pluralizmus és lokális erők
2010–2018: stabil kormánypárti dominancia
2019–2024: ellenzéki többség és új politikai ciklus
