Újpesti választások – eredmények, szavazás, jelöltek egy helyen
Az újpesti választások mindig kiemelt figyelmet kapnak a IV. kerületben élők körében. Legyen szó önkormányzati választásról Újpesten, időközi választásról, vagy a polgármester-választásról, ezen az oldalon folyamatosan frissülő tartalmakat találsz a legfontosabb tudnivalókról.
Választás Újpesten: szavazás, szavazókörök, választókerületek
A szavazás Újpesten az aktuális választási rend szerint zajlik. Összegyűjtjük a újpesti szavazókörök, az újpest egyéni választókerületek, valamint a választási iroda Újpest és a Nemzeti Választási Iroda Újpest által közzétett hivatalos információkat.
Akár ujpesti szavazásról, akár újpesti szavazás 2025 kapcsán keresel adatokat, itt gyorsan eligazodhatsz.
Újpest választás 2024 és 2025 – eredmények és jelöltek
Az oldalon külön figyelmet kapnak a újpest választás 2024 eredmények, valamint a újpest választás 2025 jelöltek. Bemutatjuk a újpesti jelölteket, a polgármester-jelölteket, és összefoglaljuk a újpesti választási eredményeket közérthető formában.
Ha érdekel a újpest polgármester választás 2024, a újpest polgármester jelöltek 2024, vagy a korábbi választás Újpest 2022, itt minden fontos elemzés és összegzés megtalálható.
Újpesti választások
Trump üzent: Szavazzatok Viktorra!
Donald Trump korábbi és jelenlegi amerikai elnök a közösségi oldalán közzétett üzenetben biztosította támogatásáról Orbán Viktort a közelgő választások előtt....
Újpesti választások
Újpesti-angyalföldi választókerület: fej-fej mellett Varju László és Zsigmond Barna Pál
Az utolsó kampánynapokra patthelyzet alakult ki a 12-es, újpesti-angyalföldi választókerületben, ahol Varju László és Zsigmond Barna Pál fej-fej mellett állnak, miközben Jakab Zsuzsanna jelentősen lemarad.
BelföldÚjpesti választások
Kiderült, kit ajánl Curtis Újpesten
Curtis, a népszerű rapper és újpesti kötődésű művész nyilvánosan támogatta Zsigmond Barna fideszes politikust, hangsúlyozva a közösségi szerepvállalás fontosságát.
BelföldÚjpesti választások
Életre hívták a környezetszennyezés kapitányát
Ugye mindannyian ismerjük azt a fajta budapesti embertípust, aki bármely magyar állami beruházást ellenez, minden építkezéshez odaláncolja magát, a Városliget...
Újpesti választásokÚjpest
Újpesten készülhet a tiszás jelölt visszalépése a választások előtt
Újpesten egyre nagyobb a bizonytalanság a tiszás jelölt, Jakab Zsuzsanna körül, miután komoly bizonyítékok láttak napvilágot a közvélemény-kutatások torzítására. A háttérben politikai alkuk zajlanak, amelyek eredményeként akár visszaléphet a jelölt a kormánypárti kihívóval szemben erősebb Varju László javára.
Újpesti választások
Politológus válaszol: Ki nyeri az Újpest-Angyalföld (12-es) körzetet?
A 2024-es választások előtt a budapesti 12-es körzetben szoros küzdelemre számítanak, ahol három jelentős jelölt mérkőzik meg egymással.
ÚjpestÚjpesti választások
Zsákbamacskát vesznek a Tisza párt szavazói Újpesten
Egy választás alapja az, hogy a választók tudják, kire szavaznak. Programok, viták, nyilvános szereplések – ezek adják azt a minimumot,...
Újpesti választások
Mit tudunk eddig a Szabó Bence százados ügyéről?
Amit Szabó Bence százados állít az interjúiban: Hogy Szabó Bence ott sem volt! Szabó Bence százados a saját bevallása szerint...
Újpesti választások
Megrendezték a képviselőjelöltek vitáját
Ma délben tartották a képviselőjelöltek vitáját a József Attila Művelődési Központban. A jelölti vitára se a tiszás, se az MKKP-s...
Újpesti választások
Az elvek nem luxuscikkek – Miért nem szavazhat baloldaliként a Tiszára?
Tizenhat év jobboldali kormányzás után érthető, hogy sok baloldali szavazó sürgető szükségét érzi Orbán Viktor leváltásának. Az a gondolkodás azonban,...
Részletek
Újpest önkormányzati választásainak története (1990–2024)
Helyi erőviszonyok, országos hullámok és a kerületi politika átalakulása három és fél évtized tükrében
Bevezetés: egy kerület politikai lenyomata
Újpest önkormányzati választásainak története 1990 és 2024 között nem csupán egymást követő kampányok és polgármesteri ciklusok sora. A IV. kerület politikai alakulása egyszerre tükrözi a helyi társadalom változásait, az országos politikai erőviszonyokat, valamint az önkormányzati rendszer intézményi átalakulását.
Három és fél évtized alatt Újpest megélte:
a rendszerváltás utáni intézményi kísérletezés időszakát,
a többpólusú, lokális erőkre is építő 2000-es éveket,
majd a 2010 utáni, erősen tömbösödött politikai korszakot.
A történet nem lineáris, hanem hullámzó: helyi egyesületek felemelkedése, országos pártok dominanciája, szoros versenyek, stabil többségek, visszaeső és újra emelkedő részvétel. A számok mögött azonban mindig konkrét kerületi kérdések, konfliktusok és városvezetési stratégiák húzódtak meg.
I. A rendszerváltás és az új önkormányzatiság (1990–1998)
1. Az intézményi alapok
Az 1990-es önkormányzati törvények új korszakot nyitottak Magyarországon. A helyi önkormányzatok széles autonómiát kaptak, saját költségvetéssel, önálló döntési jogkörrel és közvetlen demokratikus legitimitással.
Fontos részlet: 1990-ben a 10 ezer főnél nagyobb településeken – így Újpesten is – a polgármestert még nem közvetlenül a választópolgárok választották, hanem a képviselő-testület az alakuló ülésén. Ez azt jelentette, hogy a polgármester személye közvetve, a testületi erőviszonyokon keresztül dőlt el.
Ez a modell nagyobb hangsúlyt helyezett a koalíciós alkukra és a testületi kompromisszumokra.
2. Politikai környezet a 90-es években
A kilencvenes években a magyar politikát erős pluralizmus jellemezte. Az országos pártrendszer még nem merevedett kétpólusúvá, és a helyi politikában is gyakran jelentek meg civil kezdeményezések, független jelöltek, lokális szervezetek.
Újpest ipari múltja, munkáskerületi hagyományai és szociális szerkezete miatt a baloldali pártok stabil bázissal rendelkeztek, de a politikai tér nem volt egypólusú. A korszakra inkább a sokszereplős verseny és az együttműködési kényszer volt jellemző.
II. A 2000-es évek: többpólusú verseny és lokális erők (2002–2006)
1. A 2002-es választás kontextusa
A 2002-es önkormányzati választás országosan is kiélezett politikai környezetben zajlott. Az országgyűlési választások után felerősödött a politikai polarizáció, de helyi szinten még mindig jelentős mozgástere volt a civil vagy lokális kezdeményezéseknek.
Újpesten ekkor még 32 fős képviselő-testület működött. A nagyobb létszám több frakció jelenlétét és összetettebb erőviszonyokat tett lehetővé.
2. 2006: a többpólusú rendszer csúcspontja
A 2006-os választás jól mutatja a korszak jellegzetességeit.
Polgármester-választás:
Derce Tamás (Újpestért Egyesület) – 51,28%
MSZP–SZDSZ közös jelölt
Fidesz jelölt
A részvétel 51,06% volt, ami élénk választói aktivitást jelez.
Derce Tamás győzelme különösen figyelemre méltó: egy lokális egyesület jelöltjeként tudott többséget szerezni, ami azt mutatja, hogy a kerületi identitás és a helyi kötődés még képes volt felülírni az országos pártlogikát.
Testületi összetétel (32 fő):
MSZP: 15
Fidesz: 9
Újpestért Egyesület: 6
SZDSZ: 2
Ez a felállás nem jelentett egyértelmű dominanciát. A polgármester mögött nem állt homogén párttöbbség, így a döntéshozatal tárgyalásokon és alkalmi együttműködéseken alapult.
III. 2010: politikai fordulat és intézményi átalakulás
1. Országos háttér
2010-ben Magyarországon alapvető politikai fordulat történt. A Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett, és megkezdődött az intézményi rendszer átalakítása.
Az önkormányzati rendszerben is jelentős változások történtek:
csökkentették a képviselő-testületek létszámát,
módosították a választási szabályokat,
újraszabták az önkormányzatok és az állam közötti hatáskörmegosztást.
2. A 2010-es újpesti választás
Polgármester:
Wintermantel Zsolt (Fidesz–Újpestért Egyesület) – 47,08%
Trippon Norbert (MSZP) – 44,12%
Pajor Tibor (Jobbik)
A különbség szoros volt, de a politikai irányváltás egyértelmű.
Részvétel: 39,66% – jelentős visszaesés 2006-hoz képest.
3. A testület létszámának csökkenése
2010-től a testület 20 főre csökkent:
14 egyéni választókerületi mandátum
6 kompenzációs listás mandátum
Mandátummegoszlás:
Fidesz–Újpestért: 13
MSZP: 5
LMP: 1
Jobbik: 1
A 13 mandátum stabil többséget biztosított. A politikai aritmetika radikálisan egyszerűsödött: 11 szavazat már abszolút többséget jelentett.
Ez a szerkezet gyorsabb döntéshozatalt, de kisebb pluralizmust eredményezett.
IV. 2014: tömbösödés és stabilizáció
2014-ben a politikai mező tovább tömbösödött.
A kormánypárti oldalon Fidesz–KDNP, helyben együttműködésben az Újpestért Egyesülettel.
Az ellenzéki oldalon széles koalíció: MSZP–DK–Együtt–PM.
A Jobbik és az LMP önállóan is jelen volt.
A kompenzációs listán több ellenzéki szereplő mandátumot szerzett, ami azt jelezte, hogy a politikai verseny nem szűnt meg, de a domináns struktúra fennmaradt.
Wintermantel Zsolt újabb ciklust kezdhetett.
V. 2019: ellenzéki együttműködés és új többség
2019 országosan az ellenzéki koordináció éve volt az önkormányzati választásokon.
Újpesten az ellenzéki pártok közös jelöltet indítottak:
Polgármester:
Déri Tibor (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP) – 50,50%
Részvétel: kb. 48%
A testületben:
Ellenzéki közös lista: 14 mandátum
Fidesz–Újpestért: 6 mandátum
A politikai többség ismét stabil volt, de a hatalmi oldal megfordult.
Ez a váltás azt mutatta, hogy a kerület választói nyitottak a politikai irányváltásra, ha az ellenzéki oldal egységesen lép fel.
VI. 2024: folytonosság vagy új korszak?
A 2024-es választáson a sajtóhírek Trippon Norbert győzelmét jelezték.
A részletes, jegyzőkönyvi adatok teljes körű feldolgozása további elemzést igényel, de az látszik, hogy az ellenzéki oldal továbbra is meghatározó szereplő maradt.
A kérdés inkább az:
stabilizálódik-e egy új politikai korszak,
vagy Újpest továbbra is ciklikusan reagál az országos politikai hullámokra?
VII. Részvételi trendek: apátia és mobilizáció
A részvételi adatok érdekes képet mutatnak:
2006: 51% felett
2010: 39%
2019: kb. 48%
A visszaesés 2010-ben részben országos tendencia volt. A 2019-es emelkedés viszont azt jelezte, hogy a választók újra nagyobb tétet láttak a helyi választásban.
A részvétel mindig kulcsindikátor: a politikai legitimitás egyik legfontosabb mércéje.
VIII. A testületi létszám csökkentésének következményei
A 32 fős testület:
több frakció,
összetettebb koalíciók,
nagyobb kompromisszumkényszer.
A 20 fős testület:
gyorsabb döntéshozatal,
könnyebben kialakítható stabil többség,
élesebb politikai törésvonal.
Újpest példája jól mutatja, hogy az intézményi keretek hogyan alakítják a politikai dinamikát.
IX. Helyi és országos politika metszéspontja
Újpest sosem volt politikailag elszigetelt.
2010-ben az országos kormányváltás helyi fordulatot hozott.
2019-ben az országos ellenzéki együttműködés helyben is győzelemhez vezetett.
Ugyanakkor 2006-ban egy lokális egyesület jelöltje tudott nyerni – ami azt jelzi, hogy a kerületi identitás és a személyes ismertség is kulcsszerepet játszhat.
X. Összegzés: három korszak Újpesten
1990–2006: pluralizmus és lokális erők
2010–2018: stabil kormánypárti dominancia
2019–2024: ellenzéki többség és új politikai ciklus
