Jelentős javulás a roma foglalkoztatásban és a szegénység csökkenésében Magyarországon
Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb társadalmi folyamata a roma közösségek helyzetének javulása Magyarországon. A számok alapján egyértelmű: a 2010 körüli súlyos állapotokhoz képest ma lényegesen kedvezőbb a kép.
A 2000-es évek végén kifejezetten drámai volt a helyzet. Egy 2009-es beszámoló szerint a munkaképes korú romák körében 85–90%-os munkanélküliség volt jellemző, egyes térségekben pedig gyakorlatilag teljes, közel 100%-os volt a munkaerőpiacról való kiszorulás.
Ehhez képest 2010-ben a roma munkanélküliségi ráta 39,5% volt. Innen indult az a folyamat, amely az elmúlt évek egyik legjelentősebb társadalmi változásává vált.
Azóta látványos javulás történt:
- 2017-re 18,5%-ra csökkent
- 2023-ban pedig kb. 20% körül alakult
Ez azt jelenti, hogy a 2010-es szinthez képest gyakorlatilag a felére csökkent a munkanélküliség.
Területi különbségek: ahol több a munka, ott gyorsabb a felzárkózás
A javulás nem egyenletes az országban.
- A fővárosban és a fejlettebb régiókban alacsonyabb a munkanélküliség
- A keleti megyékben továbbra is magasabb
Ez logikus következménye a gazdasági különbségeknek.
👉 Valószínűsíthető, hogy Újpesten is kedvezőbb a helyzet az országos átlagnál, hiszen Budapest egyik fejlettebb, munkahelyekben gazdag térségéről van szó. A fővárosi munkaerőpiac felszívó hatása a roma közösségek esetében is erősebben érvényesül, mint a hátrányos helyzetű keleti régiókban.
A szegénység látványos csökkenése 2010 óta
A foglalkoztatás növekedése közvetlenül megjelent a szegénységi adatokban is.
- Több mint 40%-kal csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma
- Ez 1,27 millió fővel kevesebb érintettet jelent
A leginkább veszélyeztetett csoportoknál még látványosabb a változás:
- A mélyszegénységben élők száma harmadára csökkent, majd alacsony szinten stabilizálódott
- A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások aránya
12,8%-ról 4,1%-ra esett vissza
