Ugye mindannyian ismerjük azt a fajta budapesti embertípust, aki bármely magyar állami beruházást ellenez, minden építkezéshez odaláncolja magát, a Városliget fái között hentereg csak azért, hogy ott ne épülhessen semmi. Szuperül sajnálja a Samsung-gyárat. Na de a Shell globális alelnöke – az már döfi, az már mehet!
A Shell és a kapitánya olyasfajta figura, akik miatt Gaia, a Föld lelke létrehozta a Gyűrűk Szövetségét és Bolygó Kapitányát. Ez a budapesti értelmiségi meg életre hívta a tiszai szennyezés kapitányát.
A Shell legismertebb és legsúlyosabb eset a Niger-delta szennyezése Nigériában. A Shell évtizedeken keresztül folytatott itt olajkitermelést, amely során több ezer olajszivárgás történt. A kiömlött olaj szennyezte a folyókat, tönkretette a termőföldeket, és elpusztította a halállományt, amely a helyi közösségek egyik fő megélhetési forrása volt. Az ENSZ jelentése szerint bizonyos területeken a talaj és a víz olyan mértékben szennyezett, hogy a helyreállítás akár 25–30 évig is eltarthat. A szennyezés következményei nemcsak környezeti, hanem súlyos társadalmi és egészségügyi problémákhoz is vezettek.
A Niger-deltán belül különösen súlyos volt a Bodo környéki olajszennyezés (2008–2009), ahol két nagy szivárgás több millió hordó olajat juttatott a környezetbe. A mangrove erdők – amelyek kulcsfontosságú ökoszisztémák – súlyosan károsodtak, és a helyi halászat gyakorlatilag összeomlott. A Shell később jelentős kártérítést fizetett, de a környezeti károk nagy része máig érezhető.
Nem minden ügy klasszikus „katasztrófa”, de komoly vitákat váltott ki például a Brent Spar ügy (1995), amikor a Shell egy leszerelt olajplatformot a tengerbe akart süllyeszteni. A nemzetközi tiltakozás hatására a vállalat végül elállt a tervtől, ami jól mutatja a civil nyomás szerepét a környezeti döntések befolyásolásában.
A sarkvidéki fúrási kísérletek során is történtek problémák: 2012-ben egy fúróplatform zátonyra futott Alaszka partjainál. Bár ez nem okozott akkora szennyezést, mint más olajipari balesetek, rámutatott arra, hogy az ilyen érzékeny ökoszisztémákban végzett tevékenység rendkívül kockázatos.
De nem kell ilyen messzire mennünk egy kis környzetszennyezésért.
Kép: a budapesti fiatal értelmiségiek életre hívják a környezetszennyezés kapitányát.
A késő kádári az időszakban számos visszaélés és gyanús üzlet történt, a korabeli állami vezetés ezek felett gyakran szemet hunyt. Az Interag nevű vállalat különösen sok kétes ügyletben vett részt, amelyek során hatalmas összegek – már akkor is dollár milliárdok – tűntek el a magyar költségvetésből.
Az Interag fontos szerepet játszott abban, hogy a Shell megjelenjen Magyarországon. Az egyik legsúlyosabb ügy az volt, amikor a magyar állam olyan, erősen mérgező vegyi anyagokat vásárolt meg rovarirtóként, amelyeket a Shell gyártott, de Nyugaton addigra már betiltottak. Ezek közé tartozott a DDT is, amely hosszú éveken át szennyezte a magyar földet és a mezőgazdasági terményeket. Ebben az Interg nevű cégben dolgozott Kapitány, innen ment tovább a Shellbe.
