Nem mindennapi látvány fogadta hétfőn és kedden a csepeli Gubacsi híd környékén járókat: egy hatalmas hal bukkant fel a Kis-Duna vizében, amelyről többen is azt hitték, hogy egy édesvízi cápa garázdálkodik a környéken. A csepeli lakosok által készített fotók és beszámolók alapján a hal kilógó háta és uszonya miatt sokakban félelmet keltett a látvány, mintha áldozatokra várna a víz alatt.
Nem sokkal később a helyiek a Magyar Haltani Társasághoz fordultak segítségért, ahol szakértői véleményt kértek a különleges halról. A társaság munkatársa elmondta, hogy a Dunában cápák nem élnek, hiszen ezek a halak alapvetően sósvízi környezetben találhatók meg. Bár egyes cápafajok, például a bikacápa képesek felúszni édesvizekbe, a Dunában való előfordulásuk teljesen kizárt. Ezzel szemben a viza előfordulása a Duna vizében ismert, bár kis számban élnek itt.
A szakértő hozzátette, hogy a Kis-Dunában látott példány vélhetően egy viza lehet, amely akár a bikacápa méretének kétszeresére is megnőhet. Ez a hatalmas hal vélhetően a közeli Kvassay hídnál található zsilipeken keresztül jutott be a Kis-Dunába, amely mindkét végén zsilipkapuval van ellátva. Ez arra utalhat, hogy az idősebb, nagyobb vizák is megmaradtak a Dunában, és a Kis-Duna vízminősége jelentősen javult az utóbbi időben.
A környékbeli horgászok már régóta beszélnek vizákról, nem cápákról, így a mostani látvány megerősítette ezt a feltételezést. Érdekesség, hogy a Duna észak-pesti oldalán található Vizafogó is erről a halról kapta a nevét, ami utal a viza jelenlétére a folyóban. Korábban is előfordultak a Dunában nagytestű halak, például vörös ponty, albínó és félméteres busa is akadt már horogra a környéken.
A csepeli lakosoknak tehát nem kell tartaniuk cápától a Kis-Dunában, a hatalmas vízi „szörny” valójában a természetes dunai élővilág egyik különleges képviselője, a viza. Ez a hal nem jelent veszélyt az emberekre, inkább a víz tisztulását és a környezet javulását jelzi a folyó ezen szakaszán.
forrás: Csepel Info
