Az alkohol hatása nemcsak az elfogyasztott mennyiségtől függ, hanem attól is, milyen gyorsan kerül be a szervezetbe. A máj ugyanis óránként nagyjából egy standard italnak megfelelő mennyiséget képes lebontani, ami egy korsó sörrel, egy pohár borral vagy egy rövid itallal egyenértékű. Ha ennél többet iszunk rövid idő alatt, az alkohol a vérben felhalmozódik, és ez a folyamat önmagában is komoly egészségügyi kockázatot jelent.
Az etanol gyors felszívódása után az agyba is perceken belül eljut az alkohol, elkezdve az idegrendszer működésének befolyásolását. Ezzel szemben a lebontás lassú és egyenletes, ami azt eredményezi, hogy a véralkoholszint nem azonnal tükrözi az elfogyasztott italmennyiséget. Emiatt előfordulhat, hogy valaki már nem iszik tovább, mégis később erősebben érzi a részegséget.
A szervezet biológiai lebontási sebessége „nulladrendű” kinetikát követ, vagyis nem gyorsítja fel automatikusan az alkohol feldolgozását, ha több kerül be. Ez azt jelenti, hogy a többlet alkohol egyszerűen hosszabb ideig marad a vérben, növelve a mérgező hatásokat. Ez a tény sok tévhitet cáfol meg, például azt, hogy kávé, hideg zuhany vagy mozgás segítene a gyorsabb kijózanodásban.
Az alkohol hatása már mérsékelt véralkoholszinten is megmutatkozik: romlik a reakcióidő és a döntéshozatal, ami növeli a balesetek kockázatát. A gyors ivás ezt a hatást felerősíti, mert a szervezetnek nincs elég ideje a kompenzációra. Az étkezés, a testsúly, a testösszetétel és a nem is befolyásolja, hogyan alakul a véralkoholszint, mivel például a nők esetében a kisebb víztartalom miatt azonos mennyiségű alkohol magasabb koncentrációt eredményez.
Fontos tehát nem csak a mennyiség, hanem az elfogyasztás üteme is. A szervezet terhelése és a kockázatok szempontjából ez kulcsfontosságú tényező, amelyet a közbeszéd ritkán emel ki. Az alkohol lebontásának biológiai korlátai miatt a mértékletesség és a tudatos fogyasztás mindennél fontosabbak az egészség megőrzése érdekében.
