Budapest VII. kerületében látta meg a napvilágot 1874. március 24-én Weisz Erik, akit a világ később Harry Houdiniként ismert meg. Apja rabbi volt, aki fiának születése után nem sokkal az Egyesült Államokba költözött, ahol a wisconsini Appletonban telepedett le. A kis Erik gyerekkorában egy cirkuszi mutatvány hatására döntött úgy, hogy bűvész lesz: egy előadáson látta, ahogy egy nőt kettéfűrészelnek.
1882-ben a család New Yorkba költözött, ahol Erik tovább fejlesztette tehetségét. A bűvészet mestere, Jean-Eugene Robert-Houdin tiszteletére vette fel a Houdini művésznevet. 1894-ben megnősült, felesége Wilhelmina Rahner később Beatrice Houdini néven vált ismert színpadi asszisztensévé.
Houdini az 1900-as évek elejétől világszerte ismertté vált merész szabadulómutatványaival. Számai gyakran életveszélyesek voltak, ám ő nem riadt vissza a kockázattól. Különleges képességeinek kulcsa fizikai ereje, rugalmassága mellett a zárak és csomók mesteri feloldásában szerzett jártasságában rejlett.
Az 1916 és 1923 között készült öt filmben is bemutatta tehetségét, miközben arról álmodozott, hogy fia egyszer az Egyesült Államok elnöke lesz. Azonban a sors nem kegyeskedett gyermekkel, így ez az álom nem teljesülhetett.
1926-ban Houdini az Encyclopaedia Britannicának írt egy cikket a bűvészetről, ugyanabban az évben azonban tragikus módon elhunyt. Egy fellépése során dicsekedett azzal, hogy hasfala annyira edzett, hogy képes elviselni bármilyen ütést, mire egy hallgatója figyelmeztetés nélkül kétszer megütötte. Az ütés a vakbelét érte, amely később szétrobbant, és súlyos hashártyagyulladást okozott.
Mivel Houdini a fájdalmat nem érezte, aznap este még fellépett, így a műtét csak későn történt meg. Végül október 31-én Detroitban hunyt el, halála pedig azóta is a bűvészet egyik legendás történeteként él tovább.
